Genderőrület két megközelítésben
Amikor Nagy visszakérdezett, mit tart genderőrületnek, a médiaszemélyiség példákkal illusztrálta: neki az furcsa, ha el kell vetni a „Hölgyeim és uraim”, megszólítást, évezredes nemi szerepekkel kell leszámolni, mert valakit zavar, vagy évszázadokkal ezelőtt írt könyveket emiatt változtatnak meg. Ez nem jó irány – állítja Sebestyén, s hozzátette, mindenki úgy él, olyan testben, lélekben, ahogy szeretne, de „nekem az évezredes szerepeimet, hagyományaimat, kulturális beállítottságomat ne kelljen átírni, megváltoztatni” – fogalmazott.
Nagy Iván Zoltán szerint ilyen nehéz témát nem lenne szabad bevinni egy könnyed hangvételű reggeli beszélgetős műsorba, amire Sebestyén azt mondta, a háború, az infláció, a Covid is nehéz témák, mégis foglalkoztak vele. A podcast műsorvezetője szerint ezek abban különböznek a genderkérdésektől, hogy ez utóbbiakban nincs semmi megosztó, Sebestyénék pedig hőbörögtek a finn jégtáncoson.
A médiaszemélyiség viszont azt mondta,
nem hőbörögtek, mindössze felhozták a témát.
Ezután a Nagy Iván arra utalt, hogy Sebestyénék közéleti témákban tett véleménye olykor konvergálhat egy politikai állásfoglalással. Sebestyén erre kijelentette, az a baj, hogy „a ti paranoiátok abban fellelhető, hogy mindig azt próbáljátok rajtunk számon kérni, hogy éppen kinek a mantráját fújjuk, miközben mi egy kicsit megpróbáljuk mindezt távolabbról nézni. S kijelentette, sokfajta szakértővel, megszólalóval tudnak hitelesek lenni.
Nem megmondóemberek
A sokszínűségben hisznek, nem megmondóemberek – fejtette ki –, s az természetes, hogy eközben időnként belecsúszik a műsorvezetők magánvéleménye, ami akár megegyezhet a kormány vagy az ellenzék nézeteivel is. S elmondta, akik őket kritizálják, szűk perspektívában nézik mindezt, azt akarják igazolni, hogy rajtakapták őket, hogy kinek a szekerét tolják, holott ők már rengeteg tulajdonosváltáson estek keresztül, sok politikai harcot láttak, így ők már mindenkinek kellett, hogy dolgozzanak.
Nyitókép: YouTube